A REND MAGYAR HELYTARTÓSÁGÁNAK LELKI
SZÉKHELYE
Õeminenciája Dr. ERDÕ PÉTER
bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek 2004. szeptember 10-én kelt, 76-5/2004. számú határozata értelmében, a Rend Magyar Helytartóságának lelki székhelye a Budapest XIV. kerületében álló Hermina Műemlék-kápolna. 1146 BUDAPEST, Hermina út 23. A REND MAGYAR HELYTARTÓSÁGÁNAK
SZÉKHELYE
A Rend Magyar Helytartóságának
székhelye
a Hermina Műemlék-kápolna altemploma 1146 BUDAPEST, Hermina út 23. A
JERUZSÁLEMI SZENT SÍR LOVAGREND
MAGYARORSZÁGI HELYTARTÓSÁGA 1146 BUDAPEST, Hermina út 23. Tel. 318-6957, 317-0974 HELYTARTÓ
(2016. I. 1.) Őexcellenciája Dr. JUNGBERT BÉLA KC*HS
A
REND MAGYARORSZÁGON
A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi jelenléte, egészen a legújabb korig, mindvégig összefonódott A Jeruzsálemi Szent Sírról Nevezett Szabályozott Kanonokok Rendjének magyarföldi történetével. A Rend magyarországi jelenlétének első fennmaradt írásos bizonyítéka 1135-ből való. II. András 1207-ben megerősítette korábbi szlavóniai birtokadományát a Rend számára, amelyet újabb adományok követtek 1212-ben és 1223-ban. 1.
2.
A középkorban főként a szlavóniai területen, valamint a Felvidéken és a Szepességben voltak jelentősebb rendházaik (Hunfalva, Komlós, Thenő, Landek, Glogonca, Bienkó, Sámson, Végles). A szlavóniai kolostorok Perugia, a szepességiek és felvidékiek pedig a lengyelországi Miechow fennhatósága alá tartoztak. A magyar Szent Sír lovagok a hagyományos lovagi fogadalmon kívül arra is kötelezték magukat, hogy soha sem kötnek békét pogányokkal. A későbbiekben külön feladatként vállalták a török fogságban sínylődő keresztények kiváltását, hasonlóan a keresztes hadjáratok mercedárius rendjéhez. Amíg a külföldi emlékanyagban bőven találhatunk adatokat a Szent Sír lovagok történetéhez, addig a Rend hazai forrásanyaga igen szűkös, mind az irodalmi, mind pedig a tárgyi emlékek tekintetében. A hazai címeranyagból elsőként a Bercsényi család címerét említhetjük meg. E címerben ugyanis a – heraldikai értelmezésben – jobb oldali mezőben találjuk meg a jeruzsálemi keresztet, míg a bal mező egy koronából kinövő egyszarvút ábrázol. A Jeruzsálemi Kereszttel történt címerbővítést Bercsényi Imre nyerte el. Krisztus sírhelyéhez tett első zarándoklata még 1625 előtt történt. Bercsényi már előbb, 1616-ban megkapta a pápa ígéretét római zarándoklata alatt: ha a Szent Sírhoz személyesen zarándokol el, úgy ott a Szent Sír lovagjává üttetik. E kitüntetéssel Bercsényinek csak igen kevés honfitársa dicsekedhetett. Erdélyből egyedül ő nyerte el a Rend tagságát. 3.
4.
5.
Mikor 1847. július 23-án IX. Pius pápa visszaállította a Jeruzsálemi Latin Patriarkátust, s újjászervezte a Rendet, csakhamar megalakult annak osztrák-magyar tartománya is. Az 1930-as években, József Ferenc főherceg helytartósága idején, a Rend már önálló tartományként működött Magyarországon. A szovjet megszállás alatt működése szünetelt, az utolsó invesztitúra 1935. május 25-én volt Budapesten, ahol tizennégy új lovagot avattak. 6.
7.
Giuseppe Caprio bíboros-nagymester 1991. szeptember 14-én alapította újjá a magyar Főbiztosságot. Azóta tizenkét invesztitúrán vett fel tagjai közé papokat, lovagokat és dámákat a Rend, melyet 1998. június 1-jén Carlo Furno bíboros-nagymester helytartósági rangra emelt, s amelynek jelenleg több mint hetven tagja van. 1998. június 24-én a Rend együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Máltai Lovagok Szövetségével, november 30-án pedig a Magyar Köztársaság Kormányával. Ennek következtében a Rend magyarországi helytartósága tagja lett a Magyarországon akkreditált Diplomáciai Testületnek. A Magyar Helytartóság amellett, hogy részt vesz a nemzetközileg koordinált szentföldi projektekben, speciális feladatot is vállal: a papságra készülőket támogatja abban, hogy lehetőleg még tanulmányaik idején eljussanak a Szentföldre. 8.
9.
10.
A Magyar Helytartóság 2001-ben Miles Christi címmel rendi ima- és énekeskönyvet, 2005-ben teljes Sematizmust jelentetett meg, s még abban az évben Jeruzsálemi Füzetek címmel sorozatot indított a Szent István Társulatnál. KÉPJEGYZÉK 1. Lándoki képeslap: a XIV. századi gótikus templom és szentélye. 2. Hunfalva XIII. századi román stílusú temploma 3. Szent Sír-lovagok az Eucharisztikus kongresszus ünnepzáró körmenetén. Budapest, 1938. 4. József Ferenc főherceg, a Rend Osztrák-Magyar Tartományának helytartója 5. Szent-Síros apródok az Eucharisztikus kongresszus ünnepzáró körmenetén. Budapest, 1938. 6. Barlassina Jeruzsálemi Latin Pátriárka által kiállított lovagi oklevél Klemm Árpád Lajos részére, 1928-ból 7. Szent Sír-lovag öltözéke, Magyar Nemzeti Múzeum, Reformkori gyűjtemény 8. Miles Cristi. Rendi ima- és énekeskönyv. B/6 méret, 626 o. Szent István Társulat, 2001. 9. A Magyar Helytartóság Sematizmusa. B/6 méret, 96 o. Budapest, 2005. 10. A Jeruzsálemi Füzetek 1. kötete. Gyürki László: Zarándoklatok és keresztény jelenlét a Szentföldön. A/5 méret, 60 o. Szent István Társulat, 2005. |