Magyar Helytartóság

        

A REND MAGYAR HELYTARTÓSÁGÁNAK LELKI SZÉKHELYE

 

Õeminenciája Dr. ERDÕ PÉTER
bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
2004. szeptember 10-én kelt,
76-5/2004. számú határozata értelmében,
a Rend Magyar Helytartóságának lelki székhelye
a Budapest XIV. kerületében álló
Hermina Műemlék-kápolna.
1146 BUDAPEST, Hermina út 23.


A REND MAGYAR HELYTARTÓSÁGÁNAK SZÉKHELYE

   

        
A Rend Magyar Helytartóságának székhelye
a Hermina Műemlék-kápolna altemploma
1146 BUDAPEST, Hermina út 23.


A JERUZSÁLEMI SZENT SÍR LOVAGREND
MAGYARORSZÁGI HELYTARTÓSÁGA
1146 BUDAPEST, Hermina út 23.
Tel. 318-6957, 317-0974

HELYTARTÓ
(2016. I. 1.)

 

Őexcellenciája
Dr. JUNGBERT BÉLA KC*HS

 NAGYPERJEL



Őeminenciája
     Dr. ERDŐ PÉTER    KGCHS
    bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek    
        
MB. KOADJUTOR NAGYPERJEL



Főtisztelendő
SZERENCSÉS ZSOLT    KCHS
tb. kanonok, esperes, plébános
egyházi szertartásmester
   
KANCELLÁR



FARKAS OLIVÉR KGCHS
 
TITKÁR



     ÉRSZEGI MÁRK AURÉL KCHS
 
TANÁCSOS
TB. HELYTARTÓ


DR.TRINGER LÁSZLÓ KC*HS
     
VILÁGI SZERTARTÁSMESTER



ECK ALAJOS  KCHS

A HELYTARTÓSÁG TISZTI KERÜLETEI

BUDAPESTI TISZTI KERÜLET
1146 BUDAPEST, Hermina út 23.
Telefon: +36-20-420-8048
E-mail: szentsir[kukac]katolikus.hu
VEZETŐTISZT
         


Dr. NYULASI TIBOR KCHS


KERÜLETI PERJEL



Főtisztelendő
SÜLLEI LÁSZLÓ
VÁCI TISZTI KERÜLET
2600 VÁC, Postapark 3.
Telefon: (27) 310-735
E-mail: a.szalay@fomterv.hu
VEZETŐTISZT



 
SZALAY ÁKOS KC*HS

 KERÜLETI PERJEL



Õexcellenciája
Dr. VARGA LAJOS MIKLÓS
váci segédpüspök
PÉCSI TISZTI KERÜLET
7621 PÉCS, Jókai u. 2
Telefon: (72) 532-000
E-mail: k.mayer@freemail.hu
  VEZETŐTISZT



 
Dr. MAYER KLÁRA
Komtur Dáma
KERÜLETI PERJEL


         
Õexcellenciája
MAYER MIHÁLY KC*HS
ny. pécsi püspök

        

A REND MAGYARORSZÁGON

A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi jelenléte, egészen a legújabb korig, mindvégig összefonódott A Jeruzsálemi Szent Sírról Nevezett Szabályozott Kanonokok Rendjének magyarföldi történetével. A Rend magyarországi jelenlétének első fennmaradt írásos bizonyítéka 1135-ből való. II. András 1207-ben megerősítette korábbi szlavóniai birtokadományát a Rend számára, amelyet újabb adományok követtek 1212-ben és 1223-ban.

1.       2. 

A középkorban főként a szlavóniai területen, valamint a Felvidéken és a Szepességben voltak jelentősebb rendházaik (Hunfalva, Komlós, Thenő, Landek, Glogonca, Bienkó, Sámson, Végles). A szlavóniai kolostorok Perugia, a szepességiek és felvidékiek pedig a lengyelországi Miechow fennhatósága alá tartoztak. A magyar Szent Sír lovagok a hagyományos lovagi fogadalmon kívül arra is kötelezték magukat, hogy soha sem kötnek békét pogányokkal. A későbbiekben külön feladatként vállalták a török fogságban sínylődő keresztények kiváltását, hasonlóan a keresztes hadjáratok mercedárius rendjéhez.

Amíg a külföldi emlékanyagban bőven találhatunk adatokat a Szent Sír lovagok történetéhez, addig a Rend hazai forrásanyaga igen szűkös, mind az irodalmi, mind pedig a tárgyi emlékek tekintetében. A hazai címeranyagból elsőként a Bercsényi család címerét említhetjük meg. E címerben ugyanis a – heraldikai értelmezésben – jobb oldali mezőben találjuk meg a jeruzsálemi keresztet, míg a bal mező egy koronából kinövő egyszarvút ábrázol. A Jeruzsálemi Kereszttel történt címerbővítést Bercsényi Imre nyerte el. Krisztus sírhelyéhez tett első zarándoklata még 1625 előtt történt. Bercsényi már előbb, 1616-ban megkapta a pápa ígéretét római zarándoklata alatt: ha a Szent Sírhoz személyesen zarándokol el, úgy ott a Szent Sír lovagjává üttetik. E kitüntetéssel Bercsényinek csak igen kevés honfitársa dicsekedhetett. Erdélyből egyedül ő nyerte el a Rend tagságát.

3.      4.     5.  

Mikor 1847. július 23-án IX. Pius pápa visszaállította a Jeruzsálemi Latin Patriarkátust, s újjászervezte a Rendet, csakhamar megalakult annak osztrák-magyar tartománya is. Az 1930-as években, József Ferenc főherceg helytartósága idején, a Rend már önálló tartományként működött Magyarországon. A szovjet megszállás alatt működése szünetelt, az utolsó invesztitúra 1935. május 25-én volt Budapesten, ahol tizennégy új lovagot avattak.

6.      7.  

Giuseppe Caprio bíboros-nagymester 1991. szeptember 14-én alapította újjá a magyar Főbiztosságot. Azóta tizenkét invesztitúrán vett fel tagjai közé papokat, lovagokat és dámákat a Rend, melyet 1998. június 1-jén Carlo Furno bíboros-nagymester helytartósági rangra emelt, s amelynek jelenleg több mint hetven tagja van.

1998. június 24-én a Rend együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Máltai Lovagok Szövetségével, november 30-án pedig a Magyar Köztársaság Kormányával. Ennek következtében a Rend magyarországi helytartósága tagja lett a Magyarországon akkreditált Diplomáciai Testületnek.

A Magyar Helytartóság amellett, hogy részt vesz a nemzetközileg koordinált szentföldi projektekben, speciális feladatot is vállal: a papságra készülőket támogatja abban, hogy lehetőleg még tanulmányaik idején eljussanak a Szentföldre.

8.            9.          10.  

A Magyar Helytartóság 2001-ben Miles Christi címmel rendi ima- és énekeskönyvet, 2005-ben teljes Sematizmust jelentetett meg, s még abban az évben Jeruzsálemi Füzetek címmel sorozatot indított a Szent István Társulatnál.




KÉPJEGYZÉK

  1. Lándoki képeslap: a XIV. századi gótikus templom és szentélye.
  2. Hunfalva XIII. századi román stílusú temploma
  3. Szent Sír-lovagok az Eucharisztikus kongresszus ünnepzáró körmenetén. Budapest, 1938.
  4. József Ferenc főherceg, a Rend Osztrák-Magyar Tartományának helytartója
  5. Szent-Síros apródok az Eucharisztikus kongresszus ünnepzáró körmenetén. Budapest, 1938.
  6. Barlassina Jeruzsálemi Latin Pátriárka által kiállított lovagi oklevél Klemm Árpád Lajos részére, 1928-ból
  7. Szent Sír-lovag öltözéke, Magyar Nemzeti Múzeum, Reformkori gyűjtemény
  8. Miles Cristi. Rendi ima- és énekeskönyv. B/6 méret, 626 o. Szent István Társulat, 2001.
  9. A Magyar Helytartóság Sematizmusa. B/6 méret, 96 o. Budapest, 2005.
10. A Jeruzsálemi Füzetek 1. kötete. Gyürki László: Zarándoklatok és keresztény jelenlét a Szentföldön. A/5 méret, 60 o. Szent István Társulat, 2005.