Évközi 12. vasárnap (2008. június 22)

Mt 10, 26-33 

Ne féljetek hát tőlük! Hiszen semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s olyan titok sincs, ami ki ne tudódnék. Amit sötétben mondok nektek, azt mondjátok el fényes nappal, és amit a fületekbe súgnak, azt hirdessétek a háztetőkről! Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani! Ugye két verebet adnak egy filléren? S Atyátok tudta nélkül egy sem esik le a földre. Nektek minden szál hajatok számon tartják. Ne féljetek hát! Sokkal többet értek a verebeknél. Azokat, akik megvallanak engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt. De aki megtagad az emberek előtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám előtt. 

Az Al-Azhar egyetem Kairóban a leghíresebb és legrégibb iszlám egyetem. A muszlim világban megfelel a római Hittani Kongregációnak. Hittani kérdésben leggyakrabban az Al-Azhar egyetemhez fordulnak a muszlimok. A Közel-Kelet híres egyetemén az iszlám történelem fiatal professzora Dr. Mark Gabriel keresztény lett. Amikor gyártulajdonos édesapja ezt megtudta, fegyvert rántott az utcán és a menekülő fia után lőtt öt golyót. Később a muszlimok újabb és újabb kísérletet tettek rá, hogy megöljék (Gabriel, Mark: Jesus und Mohamed. Gräfelfing: Resch, 2006, 252). Ez természetes következménye az iszlám elhagyásának. Mohamed világosan megparancsolta: „Aki elhagyja a vallását, azt öljétek meg” (Ibn Ahmad Ibn Rassoul: Von der Sunna des Propheten. Islamische Bibliotek, 1428/2007, 57). Az iszlám és a keresztény teológia doktora Amerikában egy keresztény egyetemen tanít, és mint a két világot belülről ismerő ember, könyveket ír az iszlámról és a kereszténységről. 

Egyik könyvének a címe: Az iszlám és a terrorizmus (Gräfelfing: Resch, 2005). Ebben a könyvben arról ír világosan, érthetően, nagy szaktudással, hogy mit is tanít az iszlám a kereszténységről. A muszlim világban nagyon veszélyes kereszténynek lenni. Nem is olyan régen ismét megöltek Kairóban négy kopt keresztényt. Lehet ezekről szép magyarázatokat írni, de szóljon maga a Korán: Ne fogadjatok hát közülük senkit testvérbarátul, amíg Allah útján el nem végzik a higrát. Ha hátat fordítanak nektek, akkor ragadjátok meg és öljétek meg őket, ahol csak rájuk akadtok, és ne fogadjatok közülük senkit se testvérbarátul, sem pedig segítőnek (4. szúra, 89). 

Sokan élnek keresztény testvéreink Keleten veszélyes körülmények között. Ők veszélyes, mi pedig közömbös környezetben élünk. Európában tele vannak az újságok a labdarógú Európa-bajnoksággal. Az újság címlapján a nagy focisták. Hátul eldugva egy pár szavas kis hír: itt vagy ott, ekkor vagy akkor ismét meggyilkoltak egy püspököt, egy papot, szerzetesnőket vagy éppen világi krisztushívőt. Bizony, lassan már a mi országainkban is veszélyes lesz élni. 

Mit tehetünk? Mindenekelőtt imádságban fordulhatunk Urunkhoz, támogatását kérve a Közel-Keleten élő testvéreinknek. Másodszor jó lenne, ha a keresztény emberek komolyan vennék a hitüket, nem bújnának el a hamis állítás mögé „a vallás magánügy” (amíg keresztényekről van szó!), és merjünk kiállni a meggyőződésünk mellett (ha van!). Nem kellene tűrnünk, hogy egyesek a demokráciára hivatkozva követeljék Brüsszelben a keresztek eltávolítását. Bécsben tavaly egy szocialista képviselőnő a polgármesteri hivatalban tilalmat rendelt el, hogy tanintézetekbe nem mehet Mikulás. Nem sikerült neki. Bécs – noha nem is olyan keresztény –. de úgy fellázadt, hogy a képviselőnőnek mennie kellett. De lehet, hogy jövőre valaki új ötlettel áll elő, mondjuk a karácsonyfa tilalommal. Vagyis mindent eltüntetni, ami még valahogy keresztény hagyományainkra emlékeztet. Az Magyarországon is divat már, hogy a harangozás ellen szót emeljenek. Majd a müezzin hívó szava ellen nem fognak szót emelni, illetve aki mégis megteszi, csak egyszer fogja megtenni. Harmadszor igazán ideje lenne, ha nem lennénk olyan naivak. Békességben élni az iszlámmal. Persze, hogy ezt hirdetik. De az iszlám teológia egyik alapelve: Ha nem vagy abban a helyzetben, hogy levágd az ellenfeled karját, akkor csókold meg a kezét (Gabriel, Mark: Motive islamischer Terroristen. Gräfelfing: 2007, 170). Negyedszer: Ne féljetek azoktól – mondja az Úr –, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani! Ötödször: ugyan néhány „képzett” teológus a lelkiismereti szabadságra hivatkozva azt hirdeti, hogy mindenki úgy és azt hiszi, amit akar, mert úgyis mindenki a mennyországba kerül, ám velük ellentétben Jézus elég keményen megfogalmazta: Azokat, akik megvallanak engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt. De aki megtagad az emberek előtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám előtt.

Gondoljunk ma Keleten élő testvéreinkre, imádkozzunk értük, akik életveszélynek kitéve megvallják Krisztust.