Úrnapja (2008. május 22)



Jn 6, 51-58 
 

„Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?” Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él.” 

Kafarnaum komoly szerepet játszott Jézus életében és tanításában. Máté írja az evangéliumában: Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost börtönbe vetették, visszavonult Galileába. Elhagyta Názáretet, és a tenger melletti Kafarnaumba költözött, Zebulun és Naftali vidékére. (Mt 4, 12-13) Hosszú évszázadok alatt Kafarnaum a földrengés és a háborúk áldozata lett. A 20. században a ferencesek földjein nagy ásatások folytak. Feltártak egy lakóházat, amelyről a régészek meggyőződéssel állítják, hogy Simon Péter háza. Az 1990-es években a ferencesek a kiásott ház fölé lábakon álló körtemplomot építettek. A templom őrzi a romokat, de egyúttal a templom közepén, amely üveg, le lehet látni Péter házára, mintha fölszedték volna a tetőt, hogy egy bénát lebocsássanak Jézus elé. Nem messzire ettől a templomtól kiásták az ősi zsinagógát is, amely a mai evangélium színtere lehetett. 

Az Úr kijelenti: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. Amint Gál professzor úr az Újszövetség lábjegyzetében megjegyzi, itt még nem az Oltáriszentségről van szó. A zsidó teológia az evést és ivást nem csak fizikai értelemben vette. Az evés és ivás allegorikusan a Tóra tanulmányozását is jelentette. Semmi sem jobb az embernek, jegyzi meg a Talmud, mint a Tóra szavait, az Isten igéjét, enni és inni (Kommentár … II.485). 

János evangéliumából megtudjuk, hogy mit, illetve kit értsünk az Isten igéjén. A szeretett tanítvány így mutatja be Jézust: Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett. 

Csakhogy Jézus hallgatósága nem csak tanult emberekből állt. Nem értették a szavait, különösen akkor, amikor még hangsúlyozta is, hogy az ő teste valóban étel és a vére valóban ital. Amikor mindehhez hozzátette, hogy a szavak, amiket mondtam nektek, lélek és élet, akkor már egészen megzavarodtak, elhagyták Őt és elszállingóztak. 

Úgy tűnik, Péter volt az egyetlen, aki világosan megértette a tanítást. Amikor az Úr megkérdezi az apostoloktól: Ti is el akartok menni? Péter visszakérdez, mint egy bölcs, tanult rabbi: Uram, kihez mennénk? Neked örökéletet adó Igéid, szavaid vannak.