Advent 4. vasárnapja (2009. december 20).

Lk 1,39-45 

Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: ,,Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben. És boldog vagy te, aki hittél, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neked.''  
 

     Az 1969-ben született, szomáliai származású, holland politikusnő  Ayaan Hirsi Ali önéletrajzában elmeséli, hogy négy-öt éves korában kecskepásztorként a nagyanyja mellett cseperedett fel. Az analfabéta nagymama reggeltől estig, mint egy verset, betanította neki apai és anyai családfáját. Ayaan Hirsi Ali szavaiból megtudjuk, hogy még a huszadik század második felében is életbevágóan fontos volt egy szomáliai gyereknek ismerni a családfáját és tudni, hogy hogyan, miként és melyik törzshöz tartozik. Ezeknek az adatoknak az ismerete nem egyszer az életét mentette meg Ayaan Hirsi Ali-nak (Mein Leben, meine Freiheit, 2006). A nagycsaládok összetartozása nem csak a négerekre, hanem általában a keleti népekre érvényes. A Szentírásban is sokszor találkozunk a nagy családi kapcsolatoknak szájhagyományokra épülő, mégis meglehetősen pontos leírásával. Ugyan Jézus Urunknak az evangéliumokban szereplő két családfájából nem derül ki, hogy a Szűzanya és Szent Erzsébet milyen rokonsági kapcsolatban voltak egymással, ám az angyal szavai biztosítanak minket a rokoni kapcsolat fennállásáról. Így mondja Gábor angyal Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a Szent Szűznek: Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, mert Istennél semmi sem lehetetlen. A rokonsági kapcsolat fennállását húzza alá a Boldogasszony reakciója, akiről az evangélista ezeket írja: Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. Bizonyára azért ment Erzsébethez, hogy segítségére legyen élete egyik legnehezebb, mégis legszentebb és legörömtelibb pillanataiban. A hagyomány szerint a Jeruzsálem külvárosát képező Ain-Karim nevű helységről van szó, amit Keresztelő Szent János szülőfalujának is mondanak. 

     A két áldott állapotban lévő asszony találkozását számtalan nagy művész megfestette, és Szent Erzsébetnek ezeket a köszöntő szavait Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! számtalan muzsikus megzenésítette. Ám egyébként is közismertek ezek a szavak, hiszen a szentolvasóban mi magunk is újra és újra megismételjük: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. 

      A patriarkális nagy családokban még ma is megtalálható a tekintélytisztelet. Az íratlan törvények pontosan meghatározzák, hogy ki, mikor és hogyan veszi át a család fölötti rendelkezés jogát. Férfiak híjával ez a szerep a rangidős asszonyé. Első hallásra úgy tűnik, hogy ez a szereposztás a két asszony, a fejedelmi családból származó Szent Szűz és a papi család leszármazottja Szent Erzsébet között. De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Ez persze egy nagyon emberi gondolatmenet. Ugyanis a találkozás örömének igazi forrása maga a Szentlélek. Erzsébet eltelt Szentlélekkel – adja tudtunkra Szent Lukács.  

      Katolikus családokban igaz szép szokás Adventben részt venni a rorátékon Ezek a hajnali misék szinte megismétlik a mai evangéliumban elhangzott nagy találkozást. A Boldogasszony találkozik gyermekeivel. Akik részt vesznek ezeken a hajnali miséken, sokszor átélik, amit Szent Erzsébet megélhetett, és eltelnek Szentlélekkel. Ugyan létezhet-e igazabb és szebb felkészülés Karácsonyra, az Úr jövetelére, mint eltelni a Szentlélekkel? A találkozás boldog perceiben ismételgessük Erzsébet szavait: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus.