Évközi 3. vasárnap (2009. január 25.)

Mk 1,14-20 

János elfogatása után Jézus Galileába ment, s ott hirdette az Isten evangéliumát és mondta: „Beteljesedett az idő, és már közel van az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban." Amikor Jézus a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András - halászok lévén - épp hálót vetnek a vízbe. Jézus ezt mondta nekik: „Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket." Rögtön otthagyták hálójukat és követték. Alig ment valamivel tovább, megpillantotta Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hálót szedték rendbe a bárkában. *ket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták apjukat Zebedeust, halászlegényeivel a bárkában, és a nyomába szeg*dtek. 
 

      A mai evangélium első mondata megadja Urunk nyilvános működése kezdetének történelmi hátterét. Josephus Flavius A zsidók története c. híres művében leírja, hogy Nagy Heródes hetedik fia, Heródes Antipász negyedes fejedelem uralkodott Jézus korában Galileában. Jánost elfogatta, mert attól tartott, hogy föllázíthatja a népet.  (XVIII 5,2). 

     Jézus Galileában kezdte meg nyilvános működését. Ott hirdette az Isten evangéliumát. XVI. Benedek pápa elmondja, hogy az evangélium szót „újabban jó hírrel fordítják. Ez nagyon szépen hangzik, de messze elmarad amögött, amelyet az evangélium szó jelöl. Ez a főnév a római császárok által használt nyelvezethez tartozó kifejezés, akik magukat a világ urának és megmentőjének, megváltójának tekintették. A császár által kibocsátott rendeleteket evangéliumnak nevezték, tekintet nélkül arra, hogy tartalmuk különösen örömteljes és kellemes lett volna. Az eszme ez volt: ami a császártól jön, az megmentő hírüzenet, nem puszta híradás, hanem a világ megváltoztatása jó irányban.” (A Názáreti Jézus 55. old.). 

      A Jézus által hirdetett evangélium tartalma ez volt: „Beteljesedett az idő, és már közel van az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban." 

      Mindennek van időmértéke. A tanulásnak is megvan a maga ideje. Ha az beteljesedik, akkor eljön a vizsga időszaka. Vagy kihasználta valaki a rendelkezésére álló időt, vagy megbukik, mert nem használta azt ki. A Teremtő teremtményeinek lelki fejlődésére is egy bizonyos időt szabott ki. Ez is egyszer beteljesedik, egyszer lejár. Jézus meghirdeti: Beteljesedett az idő, lejárt a kiszabott idő. 

      Az Úrnak ez az intelme nem csak az akkori embereknek szólt, hanem nekünk is. Tudni akarja, hogy vajon méltónak bizonyultunk-e kegyelmére és helyesen használtuk-e fel azt? Bölcs lenne, ha nem várnánk meg az általa kijelölt időpontot, hanem már előbb önvizsgálatot tartanánk, hogy a hátralevő időt még jól kihasználhassuk.  

      Miként használjuk fel ezt az időt? Sokan és különféle elgondolásokkal vannak. Pedig az Úr maga megmondja: Tartsatok bűnbánatot. Erről írja Martin Ernst, neves német színész: „Hagyjunk fel végre csalárd tetteinkkel, forduljunk magunkba, tegyük fel magunknak a kérdést: hol találhatók meg az igazi érdekek, kutassuk fel azokat és javuljunk meg. Ezt miként csináljuk, ehhez is megadja Jézus a megoldás kulcsát: higgyetek az evangéliumban. Az evangélium, amelyet Ő hirdet, az az Isten Szava, üdvösséget hozó üzenet, az élet egyetlen tiszta forrása. Ebben hinni, ebből inni, ehhez csatlakozni és követni az életünk legdöntőbb, utolsó és egyetlen lehetősége arra, hogy üdvözüljünk”

(internet.gral.de/index.php?page=2256).